Az Újpestre érkező lassúfolyású síkvidéki patakok közül ma is fontos természeti értéket képviselhetne a Csömöri-patak, ha az emberi tájrombolás megkegyelmezett volna létének. De nem így történt. A Rákospalota irányából, a 14-es villamos végállomásánál Újpestre érkező patak medrét kibetonozták, teljesen felszámolva ezzel a patak dús növényzetű partvidékéhez kötődő élővilágot.
A kibetonozott Csömöri-patak Újpest határában
Ezzel a pusztítással nem elégedtek meg az élő természetet tűzzel-vassal irtó "szakemberek", hanem szinte példátlan módon a patakot egy betoncsőben a föld alá süllyesztették. A betoncső-börtön kezdeti nyílása néhány méterre található a 14-es villamos végállomásától a Külső-Szilágyi út mellett.
A Csömöri-patak eltűnik a föld alatt
Ha valaki látni szeretné, hogy milyen lehetett a sokszínű életnek otthont adó Csömöri-patak a beavatkozás előtt Káposztásmegyeren, annak Rákospalotán kell kirándulást tennie pár száz méterre a káposztásmegyeri lakóteleptől. A 14-es villamos végállomásától, a kibetonozott betonmeder mentén elindulva érünk a patakon átívelő vasúti hídhoz. Ha utunkat folytatjuk Rákospalota irányába, akkor elérkezünk ahhoz a részhez, ahonnan már kibetonozás nélkül természetes medrében fut a patak.
Kőhidak a Csömöri-patak felett
A természetes medrében csörgedező Csömöri-patak, bonyolult táplálékhálózatok fennmaradását képes biztosítani, amelyek a parti és vízi életközösségek szövevényes kapcsolatrendszerén keresztül biztosítják az anyag állandó, természetes körforgását. Szinte lehetetlen feladatra vállalkozik az, aki akár egy ilyen kis vízfolyás életközösségét szeretné teljesen áttekinteni, ezért a teljesség igénye nélkül ismerkedjünk meg a patak néhány jellegzetes élőlényével!
A parti részt gazdag mocsári növényzet alkotja, amelyek közül a különböző sás (Carex sp.) káka (Schoenoplectus sp.) és zsurló (Equisetum) fajok mellett az egyszerű békabuzogány (Sparganiaceae emersum) állományai jelentősek. A békabuzogány júniusban és júliusban hozza virágait. Ilyenkor a növénysűrűben sok helyen megcsodálhatjuk a virágos hajtásrészen az egyivarú porzós és termős virágzati gömböket.
Egyszerű békabuzogány
Ezeken az egyszikű növényeken kívül gyakoriak még a jellegzetes kétszikű, nedvességkedvelő növények is, mint a májustól szeptemberig virágzó kék mocsári nefelejcs (Myosotis palustris), a sárgavirágú kúszóboglárka (Ranunculus repens) az érdeslevelűek családjába sorolt fekete nadálytő (Symphytum officinale) és a lórom (Rumex sp.).
Kúszóboglárkás part
Mocsári nefelejcs
Fekete nadálytő
A vízbe behatoló dús vízparti vegetáció mellett a patak ékessége az úszó békaszőlő (Potamogeton natans), amely a természetes állapotú hínárosok növénye. A Budapest területén átfolyó patakoknál ma már bizony ritkaságszámba megy, ha a vízben megtaláljuk a természetes hínártársulások valamelyik jellegzetes faját, mint amilyen az úszó békaszőlő is.
Lórom
A Csömöri-patak Rákospalota felöl
Az üde parti növényzeten főleg a nyári hónapokban százával pihennek a különböző szitakötők. Megtalálhatók itt a légivadászok (Agrionidae) amelyek hímjei kék, míg a nőstények barnás mintázatúak, de a patak fölött kiálló növényzeten gyakran láthatjuk őrködni a vadászterületét szemmel tartó díszes, fémfényű sávos szitakötőket (Calopteryx splendens) is. Ilyenkor megfigyelhetjük a szitakötők furcsa párzási viselkedését is. Az udvarlás nyitányaként a hím egyed testvégi, harapófogószerű szervével megragadja a kiszemelt nőstény nyakát. A furcsa közeledés eredményeként "szerelemre gerjedt" nőstény ízeltlábai között előrenyújtja vékony potrohát a hím felé. Ennek eredményeként összekapcsolódhat egymással a nőstény testvégi és a hím előrébb található párzószerve, megkezdődhet a megtermékenyítés. A párzás során karikába fonódott párok szárnyai egy irányban állnak, így annak sincs akadálya, hogy párzás közben repüléssel változtassák helyüket. A párzás befejezése után a hím légivadász a peték lerakásában is segédkezik. A peték lerakásakor a nőstény leszáll egy a patakból kissé kiemelkedő növényi részre és miközben ebben megkapaszkodik potrohát a vízbe mártja és a testvégén kipréselődő petéit egyesével a növény belsejébe rejti. Eközben a hím továbbra sem ereszti el a nőstény nyakát, hanem merőlegesen felfelé állva őrködik a peterakás folyamata fölött. Mivel az áramló patakvízben a szitakötők nagy számához mérten kevés alkalmas hely adódik peterakásra, ezért ezeket a helyeket nagyobb számban ellepik a petéző párok.
Légivadászok párzása
Petéző légivadászok
Sávos szitakötő
Sávos szitakötő potrohrészlete
A patakban gyakori a sávos szitakötő lárvája
Hím laposhasú acsa a parti növényzeten
Laposhasú acsák párzása
Laposhasú acsalárva bolharákkal táplálkozik
Nőstény laposhasú acsa kibújása
A parti növényzeten itt-ott megcsillannak a nedvességkedvelő borostyánkőcsigák (Succineidae sp.) és a fémfényű, cincérszerű sásbogarak (Donacia sp.) is, amelyeknek lárvái a patak iszapjában fejlődnek.
Sásbogarak párzása
Kékszínű sásbogár
Borostyánkőcsiga
A víz által idevonzott jelentős rovartömeggel táplálkoznak a vízpart pókjai. Megtaláljuk közöttük a parti növényzeten hálót feszítő különböző keresztespókokat, mint a nádi keresztespók (Argiopidae cornutus) de a vízfelszínen is ügyesen futkosó kalózpók (Pirata piraticus), és a tekintélyes méretű vidrapók (Dolomedes fimbriatus) is gyakran a szemünk elé kerül.
Nádi keresztespók
Vidrapók
Kalózpók
Májmételycsiga a felszínen
A vízben a felszín közelében élnek a májmételycsigák (Galba truncatula), amelyek a májmétely nevű élősködő laposféreg köztesgazdái.
A Csömöri-patakban élő nadály a csigapióca (Glossiphonia complanata) . Ez a lapított testű pióca legtöbbször a mederben heverő kövek alsó részén rejtőzködik. Az állat szájnyílása az elkeskenyedő testvégen van, míg a másik pólusán jól fejlett tapadókorongot visel. Porcosan kemény teste áttetsző, jól kirajzolódnak benne a gyomorbél ágai, amelyek az elfogyasztott táplálékot raktározzák. A pióca nem tud úszni, araszolva halad előre a vízi növények sűrűjében. A csigapióca nevének megfelelően csigákra vadászik. Ha a csiga nem tud elmenekülni előle csigamivoltát meghazudtoló gyorsasággal, vagy nem rendelkezik héjfedővel, akkor könnyen a csigapióca prédájává válhat. A csigapióca behatol a házába menekülő csiga után és kiölthető izmos garatjával apró darabkákat tép harap ki a csigatestből. A csigapióca olyan féreg, amely gondoskodik utódairól. Petecsomóit április tájékán rakja le. Ezeket a hasoldalán mindenhova magával cipeli, sőt egy ideig a kikelt kis piócák is a szülőn maradnak. Ha ilyenkor megpiszkáljuk a nadályt, akkor összegömbölyödve saját testével védi kicsinyeit.
Csigapióca
Táplálkozó csigapióca
Csigapióca petéivel és kicsinyeivel
A vízbe sok helyütt behatoló sűrű növénytömeg kitűnő aljzatot biztosít a vízi gerinctelenek megtelepedéséhez. A növényzet között a hajlott testű bolharákok (Gammarus sp.) és a közönséges víziászkák (Asellus aquaticus) tömegesek. Itt feszítik vízalatti hálóikat a szövőtegzes (Hydropsyche sp.) lárvái is.
Májmételycsiga
Bolharák megrágott falevélen
Bolharák az aljzaton
Közönséges víziászka
Szövőtegzes lárva
Elágazó tracheakopoltyúk a hasoldalon
A szövőtegzes hálója
A növényzetben gyakoriak még a szitakötőlárvák. A férgek közül az aljzat közelében találjuk meg a tejfehér planáriát (Dendrocoelum lacteum), a gyászplanáriát (Dugesia lugubris), a nyolcszemű nadályt (Erpobdella octoculata) valamint a lópiócát (Haemophis sanguisuga), amelyek ragadozó életmódot folytatnak.
Tejfehér planária
Gyászplanária
Nyolcszemű nadály
Gilisztával táplálkozó lópiócák
A poloskák közül a vízfelszínen korcsolyázó molnárkák (Gerris sp.), a vízmérő poloskák (Hydrometra stagnorum) és a partoldalban lapuló víziskorpió (Nepa rubra) gyakori. A molnárkák és a vízmérő poloskák a vízbepottyant szárazföldi rovarokra, míg a víziskorpió a vízivilág apró állataira vadászik.
Molnárkák
Szúnyoggal táplálkozó vízmérő poloskák
Víziskorpió
Sávos szitakötő lárvával táplálkozó víziskorpió
A többi áramló vízhez hasonlóan, a Csömöri-patak sem fagy be télen. Ez lehetővé teszi, hogy a patak vízalatti élővilágával akár a zord téli időszakban is megismerkedjen az erre kiránduló természetbúvár.
Kibetonozott patakszakaszok
Természetes patakrészek
Frissítve:2006.12.29.19.25
Vissza a főoldalra!
Szabályzat a vizek hazsnálatára
Velencei-tó
Ajánló
2010.07.04-től nem csak az SMS falon hírdethettek!
A "Kiadó Hírdetési Felület"-re kattintva 3 krdeitért hírdethettek!
AJÁNLOM AZ OLDALT
