A Balaton (latinul Lacus Pelso, németül Plattensee) becenevén a „magyar tenger” Közép-Európa legnagyobb tava. Típusa a Fertő-tóhoz hasonlóan sztyeppei tó, ezek Eurázsia legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavai. 79 km hosszú, 13 km széles, felülete 594 km˛. Benne található a Tihanyi-félsziget. Déli partján medre sekélyebb. Északi partján található a badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes tanúhegyeivel. A tó egyes részein halászat folyik. Siófok és Sármellék mellett repülőterek vannak. A Balaton és környéke Budapest mellett az ország leglátogatottabb területe. Környékén gyógyfürdők, termálforrások találhatók. Minden évben megrendezik a Kékszalag Nemzetközi Vitorlás Versenyt.
Fekvése és kialakulása
A Balaton a Dunántúlon fekszik, annak is a közepén. Határa északon a Balaton-felvidék, nyugaton és délen a Zalai- és a Somogyi-dombság, keleten a Mezőföld. A Balaton viszonylag fiatal képződmény, a kutatók 18-22 ezer évre becsülik a korát. Kialakulása a jégkor legvégső szakaszában kezdődött, amikor is ezt a térséget a Pontuszi-tenger, később annak maradványa, a Pannon-tó borította. A térséget a vízgyűjtő területen lévő patakok lassan feltöltötték, azonban a jégkorszak végi földmozgások töréseket hoztak létre, így a kéreg lesüllyedésével kialakult egy medencerendszer. Ezután különböző felszíni hatások eredményeként a több kisebb tóból egy nagyobb medence jött létre, amely folyamat hozzávetőlegesen 5-7 ezer évvel ezelőtt zajlott le. A továbbiakban a klimatikus változásoknak megfelelően alakult a Balaton kiterjedése. Néha egészen nagy volt, a Tapolcai-medence tanúhegyei szigetekként álltak ki belőle, máskor szinte kiszáradt. A Siófoknál lévő Sió-zsilip 1863-as megépítése óta állandó a tó vízszintje.
Nevének eredete
Magyar elnevezése a szláv "blato" (=mocsár, láp, sár) szóból ered.
Méretei
- Hossz: 79 km
- Szélesség: 1,3-12,7 km (átlagos)
- Legnagyobb szélesség: 12,7 km (Balatonaliga és Balatonalmádi között)
- Legkisebb szélesség: 1,3 km (a Tihanyi-félszigetnél)
- Mélység: 3,0–3,6 m (átlagos)
- Legnagyobb mélység: 12,5 m (Tihanynál)
- Legkisebb mélység: 0,5–0,8 m (a déli parton, 300-500 méterre a parttól), 1,2–2,0 m (északon, pár méterre a parttól)
- Terület: 594 km˛
- Partvonal hossza: 195 km
- Víztömeg: 1,9 milliárd mł
Geológia
A Balaton területe főként mezozoikum kori üledékes kőzet. A Balaton maga 5–7000 éve alakult ki, a holocén kori tektonikai mozgások és az erózió eredményeként. A Badacsony bazaltoszlopai vulkanikus tevékenységre utalnak.
Hidrogeológia
A Balaton vízállására főként a vízgyűjtő területre hulló csapadék, a párolgás és a Sió-zsilippel történő vízszintszabályozás van hatással. Az 5774,5 km˛-es vízgyűjtő területre évente kb. 176 millió mł csapadék hull, ebből 930–1000 millió mł kerül a tóba. A Balatonra évente mintegy 370 millió mł csapadék hull. A Zalából és különböző patakokból másodpercenként 17 mł víz ömlik a tóba. A nyári hónapokban az erős párolgás miatt a vízszint több centiméterrel csökken.
A Balatont tápláló felszíni vizek:
Kis-Balaton
A Kis-Balaton (régebbi helyesírással: Kisbalaton) a tótól délnyugatra található. Korábban a Balaton része volt, de a tó felületének csökkenése miatt leszakadt róla. A Kis-Balatonon keresztül áramlik a Zala friss vize a Balatonba. A Zala menti mocsaras, lápos nádrengetegben sok különleges madár- és növényfaj él.
Az 1920-as években területe a Balaton vízszintjének csökkenése miatt kiszáradt. Ekkor a Zala folyót annak szabályozásával egyenesen a tóba vezették. A Balaton elalgásodása és biológiai egyensúlyának felborulása ekkor kezdődött. 1949-ben a Kis-Balaton környékét védetté nyilvánították, majd a 80-as években helyreállították a mocsárvilágot, így a Balaton vízminősége is javult.
A Zala
A Zala 138 km hosszú, átlagos vízhozama 6 mł/min. Magyarország kisebb folyói közé tartozik, de a Balatonba ez szállítja a legtöbb vizet. Észak felől folyik a Kis-Balatonba, ahol vize oxigéndússá válik és megtisztul, majd kelet felé hagyja el, és Keszthelytől délre, a Balaton délnyugati csücskében torkollik a tóba.
Sió
A Balatonba a Zalán kívül még kb. 30 állandó és időszakos vízfolyás szállít vizet. A vízszint szabályzása érdekében Siófoknál létrehozták a Sió csatornát, amely a Balaton fölös vizét a Dunába vezeti.
Élővilága
A tó élővilága igen gazdag. Megtalálható itt Európa számos madara illetve rengeteg hala.
Halak
- Angolna
- Amur
- Balin (Ragadozó Őn)
- Busa
- Csuka
- Compó
- Domolykó
- Fogas, Süllő
- Garda
- Harcsa
- Keszegfélék
- Pontyfélék
|